Metakogníció, tudatelmélet, episztemológiai meggyőződések – Az iskolai tudásrendszer háttérdimenziói
Az Akadémiai Kiadó gondozásában Metakogníció, tudatelmélet, episztemológiai meggyőződések címmel megjelent Steklács János, Bálint Ágnes, Csíkos Csaba és Zank Ildikó könyve:
A tudomány a kezdetektől fogva a tudással többféle megközelítésből, módszerekkel és céllal foglalkozik, az európai kultúrában a filozófia, majd a teológia szentelt neki kiemelt érdeklődést. Olyan fontos alapfogalmak kerülnek elő az értelmezésében, mint a valóság, igazság, emberi értelem. A mottóban szereplő, Aquinói Tamástól származó gondolatot Turay Alfréd idézi Ismeretelmélet című könyvében. A gondolat ma is nagyon korszerűnek, szemléletformálónak tűnik a neveléstudomány rendszerében értelmezve is. A tudás fogalma és megszerzésének módja, mikéntje, képessége, eredményessége az oktatási rendszer tanítás, tanulás szempontjából értelmezett legfontosabb kérdéseként is felfogható, ehhez képest meglepően keveset foglalkozik a neveléstudomány a tudás szélesebb körben megjelenő értelmezésének kérdéseivel, azokkal a reprezentációkkal, amelyeket elsősorban a pszichológia, filozófiai vizsgál.
Aquinói Tamás fenti gondolata prioritásra utal, azt hangsúlyozza, hogy a tudomány tárgyalta dolgoknál, a valóság megértésénél, megismerésénél fontosabb, hogy hogy hogyan működik az ezt a folyamatot végző rendszerünk, az elménk, tudatunk. Hogyan viszonyul a valósághoz, igazsághoz, a jelenségek megértéséhez. Talán ma sem tudnánk kielégítő választ adni arra, hogy pontosabban mit is jelent a tudás, hogyan működik a tudásszerzés és hogyan működik a saját megismerési rendszerünk, ennek megítélése, hogyan funkcionál a kogníciónkra vonatkozó tudásunk, metakogníciónk. Az viszont kétségtelen a tudomány elmúlt évtizedeinek tükrében, hogy mindezeknek nagyon fontos szerepe van az oktatási rendszerben a tanulás, tanítás, tudásszerzés és rendszerezés folyamatában. A fenti fogalomkör három, egymástól talán nem is elválasztható területe a metakogníció, a tudatelmélet és az episztemológiai nézetek, meggyőződések.
A metakogníció mintegy fél évszázada van jelen a pedagógiai, pszichológiai tudományos gondolkodásban, a saját kognitív folyamatainkra vonatkozó tudásunkat értjük rajta, a gondolkodásunkat a gondolkodásunkról. A tudatelmélet (theory of mind) kifejezés a tudatunk, elménk működésére vonatkozó meggyőződéseink összességét jelenti. Az episztemológiai meggyőződések alatt a tudásról és a tudás működéséről kialakult nézeteket értjük.
A mostani munkánk a fenti fogalmakat helyezik pedagógiai, neveléstudományi fókuszba, a következő tételmondatokat járjuk körül: A metakogníció, a tudatelmélet, az episztemológiai meggyőződések fogalmai, jelensége szorosan összetartoznak, az oktatási rendszer, iskola, tanulás szempontjából értelmezett tudás szempontjából fontos szereppel, nagy jelentőséggel bírnak, meghatározzák a tanulók iskolai teljesítményét. A három fogalom megszületése, tudományos gondolkodásban elterjedése óta azonban kevés idő telt el, így még nem tudtak szervesen beépülni a pedagógiai gondolkodásba, a tanárképzésbe, osztálytermi gyakorlatba, így nem túlzás azt állítani, ez a három terület az oktatási rendszer korszerűsítése, fejlesztése szempontjából komoly tartalékot, lehetőséget jelent.
